Vers
Elvarázsolt kastély
A régi időket idéző,
Néha vicces, néha könnyező,
Elbűvöl, ámulatba ejtő,
Valóságos csodákat rejtő,
E világ félelmet árasztó,
Benne, sok furcsa lény látható,
Az igazmondó politikus,
Gyermeki, naiv optimizmus,
Az a hiteles újságíró,
Hírrel a nyájat irányító,
A média személyiségek,
A hírverés kell, nem a tények,
Celebek, szépek vagy otrombák,
Az mindegy is, csak hírbe hozzák,
Szemérmes kurva, ki becézget,
Otthon meg keresel mentséget,
A mentős, ki életeket ment,
De Tőled, most ékszereket csent,
Tűzoltó, ki mindent feléget,
Lánggal és korommal festeget,
Az orvos, ki csak pénzért gyógyít,
Ha perkáltál, ad Neked gyógyírt,
Ott a bankár, milyen önzetlen,
Kisemmizett, mégis büntetlen,
És ki issza misének borát,
Fele csábító, fele barát,
Az emberbarát tömeggyilkos,
Az arca olyan barátságos,
Az ügyvéd, ki mindentől megvéd,
Ha tejelsz, lesz majd védőbeszéd,
A múlt, még időzik egy kicsit,
Aztán útra kel, ad egy pacsit,
Ám ezek, soha nem változnak,
Ők, kik a múlttal nem távoznak,
Micsoda színes egy kavalkád,
Tán felismerted egy darabkád,
De, hogyha nem, hát az sem nagy baj,
Túl sok e világban az agybaj.