Vers
A költészet napja
Egyszerű vagy bölcs ész,
Csak versel a költész,
Fáradhatatlanul,
Rímeket ravaszul,
Rakosgatja sorba,
Aztán mondja tollba,
Veti a papírra,
Himnusz vagy szatíra,
Kinek mi a stílus,
Szerény avagy virtus,
Kinek mi a kedves,
Alföld vagy a fenyves,
Hol, látja csillagát,
Ott érzi jól magát,
Szívből ír egy strófát,
Borba nyomva szódát,
Aztán így folytatva,
Tollát elkoptatva,
Ír egy hőskölteményt,
Lírai szövevényt,
Érzelmekkel tele,
Hősnő is kell bele,
Elbeszélő módja,
Leírásnak kódja,
Ez szintén etikus,
Hangneme epikus,
Ám ez most drámai,
Emberek százai,
Élik át most éppen,
Remény szerint, épen,
Lelassult az élet,
Ezer apró részlet,
Tán fel sem tűnt eddig,
Most reggeltől estig,
Monoton a ritmus,
Maró a cinizmus,
De meghitt is lehet,
Magához ölelhet,
E nap legyen dicső,
A magához illő,
Tiszteletet kapja?
A költészet nap? Ja!